A néptánc, a népzene és a hagyományos kézművesség nemcsak kulturális értéket jelent a Fehér megyei szórványmagyarság számára, hanem a közösségi összetartozás megőrzésében is fontos szerepet tölt be. Nagyenyeden és a környező településeken a Csoóri Sándor Alap támogatásával rendszeres táncoktatást és táncházakat szervezhettek, népviseleteket és hangszereket szerezhettek be, a fiatalok pedig erdélyi és magyarországi rendezvényeken is bemutathatták tudásukat.
A dél-erdélyi szórványvidék magyar közösségeiben különösen nagy jelentősége van azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a népi kultúra továbbadását szolgálják. Fehér megyében több szervezet és közösség dolgozik azon, hogy a néptánc, a népzene és a tárgyalkotó népművészet a fiatalabb generációk mindennapjainak is része maradjon.
Az elmúlt időszakban a Csoóri Sándor Alap támogatásai több Fehér megyei közösség számára teremtettek lehetőséget arra, hogy rendszeresebbé és szakmailag megalapozottabbá tegyék hagyományőrző tevékenységüket.
A támogatások nem kizárólag az intézményi működést segítették: az összegek jelentős részét közvetlenül oktatásra, fellépésekre, viseletekre, hangszerekre és technikai felszerelésekre fordították.
Rendszeresen dolgozhatnak szakemberekkel a tánccsoportok
A támogatásoknak köszönhetően a Nagyenyeden és a környező településeken működő néptánccsoportok rendszeresen dolgozhattak szakképzett oktatókkal és koreográfusokkal.
Közéjük tartozik a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fügevirág Néptánccsoportja, valamint a Magyarlapádi Hagyományőrző Néptánccsoport, a Miriszló Gyöngye és a székelykocsárdi Zúgó.
A rendszeres szakmai munka lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok ne csupán egy-egy rendezvény előtt készüljenek fel, hanem folyamatosan tanulják és gyakorolják a néptáncot.
A csoportok emellett számos kulturális rendezvényen is felléptek, így a tanultakat közönség előtt is bemutathatták.
Táncházakkal tartják életben a hagyományokat
A támogatások egyik fontos célja az élő népi kultúra továbbadása.
Ennek részeként Magyarlapádon, Miriszlón és Székelykocsárdon rendszeresen szerveztek táncházakat. A próbákat és közösségi alkalmakat több esetben élő népzenei kísérettel tartották.
Ebben különösen fontos szerepet tölt be Magyarlapád gazdag zenei hagyománya. A település népzenei öröksége nemcsak megőrzendő értékként jelenik meg, hanem a fiatal muzsikusgenerációk képzésében és támogatásában is szerepet kap.
Így a népzene és a néptánc egymást erősítve maradhat jelen a helyi közösségek életében.
Népviseletekre és hangszerekre is jutott támogatás
A hagyományőrző közösségek működéséhez nemcsak oktatókra és rendszeres próbákra, hanem megfelelő felszerelésre is szükség van.
A rendelkezésre álló forrásokból több egyesület fellépőruhákat és autentikus népviseleteket készíttethetett.
Ilyen támogatást használt fel többek között a torockószentgyörgyi Szilas Egyesület, a Miriszló Gyöngye Egyesület és a székelykocsárdi Cserevár Egyesület.
Más szervezetek hangszereket és korszerű technikai eszközöket vásárolhattak.
Az Ethnika Kulturális Alapítvány és a Bethlen Gábor Kollégium esetében például a népi hangszerek mellett próbatermi hangtechnika beszerzésére is lehetőség nyílt.
Ezek az eszközök a próbák és a fellépések szakmai színvonalának javítását is szolgálják.
Erdély határain túl is bemutatkozhatnak a fiatalok
A támogatási program másik fontos eredménye, hogy könnyebbé vált a hagyományőrző csoportok utazása.
Az utazási költségek támogatásának köszönhetően a Bethlen Gábor Kollégium diákjai nemcsak Fehér megyei és más erdélyi rendezvényeken vehetnek részt, hanem magyarországi és nemzetközi fesztiválokon is bemutatkozhatnak.
Ez a fiatalok számára egyszerre jelent szakmai tapasztalatot és lehetőséget arra, hogy más közösségekkel is kapcsolatokat alakítsanak ki.
A fellépések révén ugyanakkor a Fehér megyei szórványmagyarság kulturális öröksége is nagyobb nyilvánosságot kaphat.
A hagyományőrzés a közösség megmaradását is szolgálja
A Fehér megyei kezdeményezések esetében a néptánc és a népzene szerepe túlmutat a kulturális programok megszervezésén.
Egy olyan térségben, ahol a magyarság kisebbségben és sok esetben egymástól távolabb fekvő közösségekben él, a rendszeres próbák, táncházak és fellépések találkozási lehetőséget is teremtenek.
A Csoóri Sándor Alap támogatása ezért az érintett közösségek számára nemcsak anyagi hátteret biztosít. A rendszeres oktatás, az eszközbeszerzés és az utazási lehetőségek hozzájárulnak ahhoz is, hogy a gyerekek és fiatalok aktív résztvevőként kapcsolódjanak saját kulturális örökségükhöz.
Nagyenyeden, Magyarlapádon, Miriszlón, Székelykocsárdon és a térség más településein így a hagyományőrzés egyszerre szolgálja a népi kultúra továbbadását és a helyi magyar közösségi élet fennmaradását.
